top of page

Amikor a tudattalan „beszól” - HVG Pszichológia Extra

A Carl Gustav Jung nevével fémjelzett analitikus pszichológiában az álom kompenzatórikus jellegű. Ez azt jelenti, hogy amikor a tudattalan és a tudat állásfoglalása eltér egymástól valamilyen jelentős élethelyzetben, akkor a tudattalan az álommal korrigál. Álmaink üzennek nekünk életünk legmeghatározóbb területein, így van ez párválasztásunkban, szerelmi kapcsolatainkban is..

„Ha minden álom végső soron egy-egy kísérlet az egyén benső válságának jóindulatú körülírására és megoldására, akkor úgy kell rábíznunk magunkat álmainkra, mint aki az anyaság menedéket és biztonságot nyújtó révébe igyekszik”. Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok

 

Szombati Ágnes, jungi analitikus szerint az álmainkra különösen oda kell figyelnünk, amikor boldogan belevetjük magunkat egy hirtelen jött, érzelmekkel teli kapcsolatba, vagy amikor jelentős döntést készülünk hozni, például házasságkötés előtt állunk.

Ha olyan álmot látunk, amelyben választottunk kifejezetten negatív figuraként jelenik meg, hajlamosak vagyunk megsértődni, esetleg tudomást sem venni róla, mert a „különvélemény” nem felel meg annak, amit a tudatunk látni akar. Sajnos rövidebb vagy hosszabb távon azonban ki szokott derülni, hogy a tudattalanunk jobban „látja a helyzetet”… Ennek az az oka, hogy a tudat vágyaktól vezérelten működik, szinte vak (akár a szerelem), míg tudattalanunk egészlegesen és elfogulatlanul észleli a valóságot.

Nézzünk egy példát: Egy nő beleszeret egy fiatalemberbe. Mivel már korábban ismerték egymást, de más konstellációban, a folyamat felgyorsul és ebben a felfokozott érzelmi állapotban gyors döntésre szánják el magukat, össze akarnak házasodni. Nagy az összhang, a szerelem, megvalósítható közös célok vannak, minden szép és jó, életük azon szakaszában járnak mindketten, amikor a családalapítás és az elköteleződés van előtérben. Igen ám, de jön egy álom, ami brutális gyilkosnak mutatja a jövendőbelit, az álmodó pedig értetlenül néz maga elé. Természetesen egy álmot nem lehet konkrétan értelmezni, de látnunk kell, hogy a tudattalan olyat jelez, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Minél nagyobb mértékben idealizál a tudatunk, a tudattalanunk annál erőteljesebb képeket használ arra, hogy valamilyen destruktív elemre felhívja a figyelmet. Ez történt ebben az esetben is.

Egy álom értelmezése persze sosem lehet független az álmodó személyiségétől, pszichés státuszától, illetve attól, hogy mennyire vetíti rá az aktuális párkapcsolatára egy korábbi trauma emlékét, hangsúlyozza a terapeuta. Ha a traumái feldolgozatlanok, és jellemző rá, hogy egy párkapcsolat kezdetekor mindig szorongás fogja el, könnyebben jönnek elő olyan álmok, ahol a partner félelmet keltő vagy erőszakos. Ha viszonylag egyensúlyban levő embernél fordul ez elő, akkor a tudattalan olyat jelez, amit a tudat nem akar látni, de benne van a pakliban. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy egy álmot nem szabad a konkrét tartalma alapján értelmezni. Az álom nyelve alapvetően szimbolikus. A durvaság azonban arra figyelmeztet, hogy a tudat és a tudattalan helyzetmegítélése közt szakadék van. Az élet előbb vagy utóbb általában ezt igazolja is.

Az álmot nem megfejteni, hanem megérteni kell

Az álom néha konkrét és nyilvánvaló (manifeszt) képekkel, máskor kevésbé nyilvánvalókkal operál. Ha manifeszt, akkor a szereplő felismerhető, beazonosítható egy valóságos személlyel, de lehet, hogy egy valóságos személy szimbolikusan jelenik meg, például valaki más képében. Az álom szimbolikájának a megértése olyan, mint egy sokismeretlenes egyenlet, mondja Szombati Ágnes. A tudat sokszor értetlenül néz arra a dinamikára, ami az álomban történik. Ilyenkor asszociációs láncon keresztül el lehet jutni valami rejtett (a tudat előtt rejtett) tartalomhoz. Ezeknek az álmoknak a megértésére megvan bennünk a képesség, állítja a terapeuta, de nem biztos, hogy ezt a képességet használni is tudjuk. Vannak, akik spontán módon jobban gondolkodnak a szimbólumok nyelvén, és vannak, akik, ha valami nem a tudat racionális nyelvén nyilvánul meg, akkor nem hajlandók foglalkozni vele.

Bár vannak gyakrabban megjelenő elemek az álmainkban, nincsenek mindenkire egyformán érvényes sztereotíp álomszimbólumok, mondja Szombati Ágnes. De amit az álmoskönyvek tanítanak, az biztos nem működik. A terapeuta szerint minden ember tudattalanja azt a szimbólumrendszert fogja használni, amelyik az ő számára legrelevánsabb. A tudattalan ugyanis nem sémákban gondolkozik, hanem jelképtárral rendelkezik. Üzenetét analógiák mentén lehet megérteni és a szimbólum csak az asszociációs lánc első eleme..

 

A tudat hajlamos arra, hogy úgy álljon az álomhoz, mint egy keresztrejtvényhez… és „megfejtse”. Ennek a tudatból kiinduló megfejtésnek azonban a végén semmi köze nem lesz ahhoz, amit az álom üzen. A saját pszichés tartalmak nélkül – emlékek, tárgyi ismeretek, vágyak, tanult dolgok – nem érthető meg senki álma, mert az álom a pszichés teljességből üzen. Az nyilvánul meg benne, ami épp nincs a tudatunkban. Minden eleme „én” vagyok. Az álomban levő szimbólumok és a tudatba emelendő tartalmak analógiáinak a megértésére sajnos a mai ember aligha képes. Kell valaki, aki segít felfedni a szimbólumok nyelvét, legalábbis addig, amíg az ember magától alkalmassá nem válik erre, mondja a terapeuta.

A tudattalan akkor is üzen, ha olyan potenciális szerelmi partner jelenik meg az életünkben, aki a személyiségfejlődés szempontjából jelentős, de a tudatunk elzárkózik előle. Például azért, mert az illető nem elég sikeres vagy nem keres eleget. Mivel a tudat által felépített programba nem illik, még ha szeretetteljes és kedves ember is, a tudat az elképzelésének megfelelőbbet keres. Ilyenkor a tudattalanból pozitív, megnyugtató, bensőséges, meleg hangulatú és tartalmú álmok jönnek, és ez azt mutatja, hogy a tudat leértékeli azt a személyt, tehát érdemes revízió alá venni az elutasítást. Nagyon gyakori, hogy párkapcsolaton belül az álmodót magát leplezi le az álom, és önzőnek, irigynek láttatja, amikor a magáról alkotott képe az, hogy önzetlen, szeretetteljes és nyitott. Ezeket az álmokat sem szokták szeretni az emberek, mert az álmok nem hazudnak, csak talán mi nem vagyunk elég felnőttek ahhoz, hogy örüljünk az igazságnak.

 

bottom of page