top of page
Burn out a családban - HVG Pszichológia Extra

A burn outot a családtagok nem feltétlenül tudják burn outként beazonosítani. Az egyénben és a kapcsolataiban beálló változások persze épp olyan feltűnőek és jól érzékelhetőek, mint a munkahelyen, de a tüneteket másképp értékeli és mást szűr le belőlük egy feleség vagy egy gyermek, mint a főnök és a munkatársak.  

Sajnos a felismerés nem egyszerű, mert a jelek sok mindenre utalhatnak. A kiégés az otthon falai közt gyakran párkapcsolati, gyereknevelési problémaként jelentkezik, de ez nem is csoda, hiszen a családi rendszer egy igen érzékeny műszer, és tévedhetetlenül jelez, ha baj van. Csúsz Klára klinikai szakpszichológus szerint a kiégés mindenképpen megterheli a közeli kapcsolatokat is, de hogy milyen mértékben, az függ a helyzetben érintett ember személyiségétől, kapcsolatainak minőségétől, a család, a párkapcsolat belső kultúrájától. Szerencsétlen esetben az állapotot a szerető környezet még ronthatja is, ha túlságosan támogatja a személyt túlterhelő életmódjában, megkíméli az emberi kapcsolatoktól, s ezáltal megerősíti az életformáját. De az erőszakos kiszakítás, beavatkozás sem megfelelő módszer. Kommunikáció, meghallgatás, beszéltetés lehetnek az első lépések, s lassan hagyni, segíteni, hogy a személy felismerje, mi történik vele, s azt hogyan látják a külső szemlélők. Nem megfelelő kommunikáció esetén az intim kapcsolatok akár véglegesen sérülhetnek, megszakadhatnak. Az emberek pszichológiai segítséghez akkor folyamodnak, ha szenvednek valamitől, s a pszichológushoz értelemszerűen azt a tünetet hozzák, ami éppen a legfájdalmasabb. A szakember feladata, hogy a pácienssel közösen a teljes kontextust, az összefüggéseket, a prediszponáló elemeket is feltárja.

 

A nyomott hangulatú, feszült, esetenként robbanékony személy az egész család hangulatát és működését megváltoztatja. Ennek számtalan formája lehet, és előfordulhat az is, hogy tudattalanul egy másik családtag „vállalja el” a beteg szerepét, és ő fordul pszichológushoz, állítja Berky Tamás szakpszichológus, egyetemi adjunktus. Ha az illető otthon nem beszél a munkájáról, esetleg önmagában sem tudatosul, mennyire megterhelik a munkahelyi körülmények, akkor nehéz lehet rájönni, honnan eredhetnek a problémák. Nem ritka, hogy a kiégésnek különböző tünetei jelennek meg más és más közegben, például az irodában fásult, visszahúzódó alkalmazott esetleges indulatkitörései könnyebben találnak utat otthon a kisebb ellenállás felé, így a főnök helyett a feleség vagy a gyerek szenvedheti el az agressziót.

Dr. Mérei György pszichiáter és szakpszichológus véleménye szerint előfordulhat, hogy párkapcsolati konfliktus, a kiégés és az affektív zavarok egyidejűleg vannak jelen. Ez érthetően súlyos terhet ró mind az egyénre, mind a családra. A pszichiáternek, a pszichológusnak és az orvosnak, aki csak a saját nyelvet beszéli, más és más képe alakulhat ki az adott betegről, mivel az egyes diagnózisok külön-külön is léteznek és hatnak is egymásra. Az orvos látja, hogy a páciens a gyógyszerre reagál, tehát számára bizonyított a diagnózis, a munkapszichológus látja, hogy a dolgozó a kiégés jeleit mutatja, mivel megfelel minden kritériumnak, a párterapeuta pedig esetleg azt tapasztalja, hogy a párkapcsolat kiált változásért. A helyzet az, hogy mindhárom szakembernek igaza van, hiszen egy adott eset mindegyik dimenzió mentén értelmezhető. Egyik sem írja felül a másikat, és nem is érvényteleníti. Kicsit olyan, mint a hindu mese, amelyikben a vak bölcsek az elefántot csak az alapján írják le, amelyik testrészét kitapogatják, mivel egyben egyikőjük sem látja, mondja Mérei. Legtöbbször nincsenek egyértelmű jelek, kizárólagos diagnózisok. A legjobb eredményt az adja, ha a szakterületek integrálásával mindegyik problémán megpróbálunk segíteni.

Segítsünk, de hogyan?

A burnout kezelése a rendszer egy vagy több elemébe való beavatkozással történhet, állítja Berky Tamás. A családtagok abban segíthetnek, ha az egyént a reális elvárások kialakítására, kontrollérzetének fejlesztésére, az érzelmek feltárása biztatják. Nem szorulhat háttérbe a rekreáció, a hobbi, és ha többféle, jól lehatárolt életszerepben is sikereket ér el, akkor az egyik részterületen átélt nehézségeket ellensúlyozhatja a többi.

Kovács Miklós családterapeuta ezt alátámasztja és saját gyakorlatából olyan példát említ, ahol a férj kiégéses tüneteit úgy „kezelték”, hogy a házasfelek egész egyszerűen szerepet cseréltek. A férfi maradt otthon a gyerekekkel és a háztartással, a feleség pedig visszament dolgozni. Ezt nyilván nem minden esetben lehet megtenni, de a kreativitás néha csodákat tesz. A direkt beavatkozás ellenállást szülhet, ezért inkább olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a burn outos félnek a munkavégzés lehetetlenné válik, viszont más örömök kerülnek előtérbe.

Csúsz Klára a segítség formáját attól teszi függővé, hogy a személy a folyamat melyik fázisában van. A legsúlyosabb esetekben – akár saját magán segít, akár munkahelyi programokban vesz részt, akár pszichoterápiás segítséget kap – támogatás, türelem, tehermentesítés, a személyes kapcsolatok intenzívebb átélése szükséges, majd új, pozitív, motiváló, de reális célok kialakítása. Arra várni, hogy „magától” elmúlik, csak a nagyon enyhe esetekben, illetve a külső körülmények szerencsés alakulása esetén célravezető, bár nincs minden esetben szükség külső beavatkozásra. Ha valakinek a családi kapcsolatai megfelelően erősek, akkor az ő visszajelzéseik, odafigyelésük, vagy a személy saját önreflexiója felismertetheti vele a problémát, s a gyógyuláshoz vezető lépéseket önállóan is elvégezheti, változtathat az élethelyzetén. Ellenkező esetben azonban a kiégés „szakmai öngyilkossághoz”, pályaelhagyáshoz vezethet, párosulva tartós apátiával, depresszióval, esetleg alkohol- és egyéb függőségekkel, fűzi hozzá Berky Tamás.

Mindegyik pszichológus kihangsúlyozza, hogy a burnout megoldása nagy lépés lehet az önismeret fejlődésében, s remélhetőleg a jövőben kiküszöböli az ilyen periódusok ismétlődését. De nemcsak a személyiség gyarapszik a kiégés megfelelő feldolgozásával, egészíti ki Mérei György: a leküzdött nehézség növeli a családtagok a kohézióját és fontos erőforrást képez egy később felmerülő probléma megoldásához.

 

Mit észlelhet a házastárs, ha a párja burnoutos?

1. Éjszakánként álmatlanul forgolódik az ágyban, hajnalban felkel és járkál.

2. Már hónapok óta nincs szex.

3. Elhanyagolja magát, mosdatlanul bújik ágyba, nem tisztálkodik minden nap.

4. A gyerekekkel türelmetlen, alig játszik velük.

5. Rászokott a cigarettára/sokat dohányzik.

6. Nem szívesen jön velünk társaságba, de ha mégis, többet iszik a kelleténél.

7. Gyakran szidja a munkahelyét/főnökét.

8. Nehéz felébreszteni az érdeklődését bármi iránt.

9. Ha az érzéseimről beszélek, nem figyel rám, pedig régen érzékeny és figyelmes volt.

10. Indokolatlanul dühbe gurul apróságok miatt, amit később megbán.

 

Két tanulságos eset

1. Ádám egy informatikai cégnél vezető beosztásban dolgozik, Bea, a felesége otthon van 2 és 4 éves kisgyerekükkel. Hat éve házasok, életük minden tekintetben kiegyensúlyozott volt egészen az utóbbi hónapokig, de egy ideje drámai változás állt be. Ádám, bár törekszik minél több időt tölteni szeretteivel, részt vesz a közös programok szervezésében és lebonyolításában is, amikor együtt vannak, feszült, könnyen elveszíti a türelmét és olyankor felemeli a hangját, amire korábban sosem volt példa. Ez megijeszti a feleségét és a gyerekeket is. Bea eleinte megértéssel fordul felé, próbálja tehermentesíteni Ádámot, a gyerekeket pedig csitítja. A helyzet nem nagyon javul, vagy ha igen, csak rövid időre, és lassan Bea is kezdi elveszíteni a türelmét. A viták egyre gyakrabban veszekedésbe torkollnak, szexuálisan is kezdenek eltávolodni egymástól. Mivel mindketten eltökéltek abban, hogy megjavítsák azt, ami „elromlott”, családterapeutához fordulnak. Egy-két feltáró ülés után világossá válik, hogy a pár értékrendje közel azonos, jelentős érzelmi tartalékaik vannak, és nincs szó elhidegülésről vagy külső kapcsolatról, amire a feleség rosszabb napokon gyanakszik. A terapeuta jó szemmel észreveszi, hogy a háttérben a nem a család problémája áll, hanem Ádámé, akiről kiderül, hogy munkájában már jó ideje a bankszámlájára havi rendszerességgel utalt összeg a legnagyobb sikerélmény. Azt javasolja, hogy forduljon olyan pszichológus szakemberhez, aki a kiégés kezelésében tud segítséget nyújtani.

 

2. A párterápiába járó házaspár férfi tagja a burn out minden jelét magán viseli, és azokat be is azonosítja, de képtelen változtatni az önmagát kizsákmányoló életformán. Mivel nemcsak a feleségétől, de a gyerekeitől is kezd eltávolodni, a fiatalasszony „cselhez” folyamodik. Megbeszéli a gyerekekkel, hogy minden reggel egy kis műsorral ébresztik a „papát”, hogy jó kedvre derítsék. A napról napra ismétlődő előadások láttán – amikor a gyerekek pizsamában, kócosan énekelnek, verset mondanak – az apa szinte elolvad a gyönyörűségtől. Ez a kreatív megoldás nyitja fel a szemét és segíti őt a felismerésben, hogy milyen fontosak számára a gyerekei és a felesége, mennyi öröm forrása lehet a családi együttlét. Ennek következtében egyrészt könnyebben viseli a munkahelyi nyomást, másrészt sikerül nemet mondania azoknak a felkéréseknek, amelyeket eddig nem hárított el.

bottom of page